A tánckoncertben – mind a zene, mind a mozdulatok nyelvén – Liszt művei mellett megszólalnak az azokhoz ihletforrásként szolgáló magyar nemzeti romantika legkiválóbb darabjai, a gregoriánig visszanyúló egyházzenei előzmények, valamint a rá hatást gyakorló kortársak, Paganini és Chopin szerzeményei is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. június 19. szerda, 19:00
A Magyar Állami Népi Együttes új bemutatójához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A géniusz korszakalkotó életművének tükrében kívánja látni és láttatni önmagát. Ezúttal sem csupán a tiszteletadás szándéka vezeti az alkotókat, hanem az a meggyőződés, hogy Liszt zeneszerzői és mesteri előadói talentumának van, lehet korunk számára is érvényes üzenete, korszerű, jelenünknek szóló tanulsága.
A Liszt-mozaikok három tematikai pillérre épül. Mindhárom közvetlenül Lisztet idézi ugyan – életművének emblematikus jelei: Liszt, a magyar; Liszt, a pap; Liszt, a virtuóz –, de legalább annyira nekünk, XXI. századi embereknek is szól. Az alkotók ars poeticai vallomásának is tekinthető, hogy miként gondolják el e tematikai rétegek összefüggéseit, egymás általi meghatározottságát: Liszt magyarságát, bravúros előadói tehetségét és személyes hitéletének közösségivé válását, tanúság-tételét.
A tánckoncertben – mind a zene, mind a mozdulatok nyelvén – Liszt művei mellett megszólalnak az azokhoz ihletforrásként szolgáló magyar nemzeti romantika legkiválóbb darabjai, a gregoriánig visszanyúló egyházzenei előzmények, valamint a rá hatást gyakorló kortársak, Paganini és Chopin szerzeményei is.
A világutazó Lisztre utalva a színtér egy „koncertterem”, talán valahol a nagyvilágban, de lehet, hogy „itt és most”. A színpadi idő egyszerre virtuális és valóságos is: nem konkrét, történetileg nem behatárolható, következésképpen saját „jelenünk” sem válhat kitüntetetté.
A zene, a tánc, az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.
Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Frederic Chopin, Niccolo Paganini,
Pál István Szalonna, Radics Ferenc
Zenei átiratok: Bubnó Márk, Bubnó Tamás, Pál István Szalonna, Radics Ferenc
Zenei szerkesztő: Pál István Szalonna
Koreográfusok: Ágfalvi György, Mihályi Gábor, Orza Calin, ifj. Zsuráfszki Zoltán
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és látványtervező: Árvai György
Videoanimáció: Korai Zsolt
Fény: Vida Zoltán
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
A bemutató a Müpa, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével jött létre.
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Vendégként közreműködnek:
Farkas Gábor/Szabó Marcell zongoraművész, a Szent Efrém Férfikar, valamint meghívott zenészek
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan immár hagyománnyá vált – idén is gálakoncertet rendez az Együtt az Autistákért Alapítvány javára.
Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A…
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel…
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
