A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 23. csütörtök, 18:00
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte el komponálni rapszódia-sorozatát, amely 1885-re érte el végleges változatát és bővült tizenkilenc tételre. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét" kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek azonban fontos része voltak életének. Számos jótékonysági hangversenyt adott a nagy pesti árvíz idején, ingyen tanította a tehetséges ifjú zenészeket, lelkesült a Szabadságharc eszméiért és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését Funerailles (Temetés) című darabjával gyászolta el. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, a világpolgár jobban beszélt franciául, mint magyarul, mégis magyarnak vallotta magát, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és- gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk-e arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Liszt Ferenc................................................................................... OLÁH ZOLTÁN Kossuth-díjas m.v.
Anya.............................................................................................. TÓTH KAROLINA
Caroline Saint Cricq grófkisasszony.............................................. NOVÁK LAURA
Marie D'agoult................................................................................ KELEMEN DOROTTYA
George Sand................................................................................. TÖRTELI NADIN
Carolyne Zu Sayn-Wittgenstein hercegnő..................................... ROVÓ VIRÁG
Cosima, Liszt lánya, Wagner felesége........................................... TÖRTELI NADIN
Richard Wagner.............................................................................. EMŐDI ATTILA
Erkel Ferenc................................................................................... JONI ÖSTERLUND
Cigányfiú/Démon............................................................................ BOLLÓK ÁKOS e.h.
Zongoraművész.............................................................................. GÁBOS JUDIT m.v.
Zenei munkatárs: NAGY ZOLTÁN
Dramaturg: PINCZÉS ISTVÁN Jászai-díjas
Díszlet: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Szcenika: FODOR ZSOLT / ENGLER IMRE
Jelmez: PAPP JANÓ
Zene: LISZT FERENC
Fővilágosító: OLÁH SÁNDOR
Koreográfus-asszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Asszisztens: KISS ALEXANDRA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Rendező-koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas
A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére…
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
