Program


Martonvásár Beethoven-estek 2019

Martonvásár Beethoven-estek 2019

Páratlan hangulatú Beethoven estek a kastély parkban. A Nemzeti Filharmonikusok hagyományos nyári koncertsorozata.

2019. JÚLIUS 13., szombat, 19:00 (esőnap: július 14.)

BEETHOVEN:
Ah! perfido – koncertária, op. 65
IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60
Karfantázia, op. 80

Közreműködik:
Szakács Ildikó – szoprán
Ránki Fülöp – zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar

Vezényel: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója

Az idei Beethoven-estek nyitókoncertje csupa kontraszt és meglepetés. Az Ah! perfido kezdetű koncertária magas opusszáma máris félrevezető: Beethoven huszonhat évesen komponálta a több szakaszból álló, helyenként bravúros művet, amelyet Szakács Ildikó, a Magyar Állami Operaház szopránénekese szólaltat meg. A IV. szimfónia – Schumann két északi óriás között álló görögös, karcsú leányzónak hívta – erőtől duzzadó, felhőtlen boldogságot sugárzó örömzenéje mögött ott húzódik a megözvegyült Brunszvik Josephin iránt fellángolt szerelem. Az egyes tételek a fény és az árnyék, a dallam és a ritmus, illetve a kemény akkordok küzdelmének kettősségére épülnek. A koncert második felében Beethoven formabontó műve csendül fel Ránki Fülöp és a Nemzeti Énekkar közreműködésével, Somos Csaba karigazgató vezényletével. Beethoven 1808-as szerzői estje bravúros zárószámának szánta. A rögtönzés hatását keltő zongoraszólót – a bemutatón a szerző valóban improvizált – a zongora és a zenekar párbeszéde követi, majd belép az énekkar is. A darab utolsó szakaszának zenei anyagát az 1794–95-ben komponált Viszontszerelemnek (Gegenliebe, WoO 118) az Örömóda dallamával rokonítható témája uralja. Ezért és a formai hasonlóság miatt a Karfantáziát szokás Kis Kilencediknek is hívni. 

 

2019. július 20., szombat, 19:00 (esőnap: július 21.)

BEETHOVEN:
Egmont-nyitány, op. 84
III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

Közreműködik:
Fejérvári Zoltán – zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Halász Péter

Beethoven 1810-ben Goethe Egmontjához írt kilenc részből álló kísérőzenét, amelyhez néhány héttel később illesztette a hősi jellegű nyitányt. A lassú, gyászos kezdést a lendületes, makacsul előretörő főtéma követi. A nyitányt az elsöprő erejű Győzelmi szimfónia zárja. A III. zongoraverseny – Beethoven egyetlen moll hangnemben írt versenyműve – 1800-ban keletkezett. A kiváló fiatal zongoraművész, Fejérvári Zoltán tolmácsolásában felhangzó műben a szólóhangszerrel egyenrangú szerepet kap a zenekar, ami komoly kihívást jelent a szólistának. A drámai hangvételű első tételt a második, Largo tétel vallomásos monológja követi. A Rondo zárótétel ugyanannak a zenei anyagnak számtalan arcát mutatja meg. Beethoven 1812 nyarán és őszén komponálta a VIII. szimfóniát. A mű könnyed, vidám, humorral teli, hemzseg a sziporkázó ötletektől. Beethoven annak ellenére, hogy a VII. szimfónia az ősbemutatón sokkal nagyobb sikert aratott, a VIII-at tartotta jobbnak. Schumann az elsők között ismerte fel a szimfónia nagyszerűségét: „…humorának mélysége tekintetében Beethoven egyetlen más szimfóniája sem ér fel vele. … a B-dúr Allegretto hallatára az ember nem tehet mást, mint hogy elhallgat, és elmerül a boldogságban.

 

2019. július 27., szombat, 19:00 (esőnap: július 28.)

BEETHOVEN:
D-dúr hegedűverseny, op. 61
V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67

Közreműködik:
Ábrahám Márta – hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója 

Beethoven D-dúr hegedűversenye a klasszikus hegedűirodalom kimagasló remeke, az ideális hangzás, a tökéletes arányok mesterműve. A szerkezet hagyományos: szonátaformában íródott az első tétel, énekszerű témára épülő variációsor a második, és lendületes Rondó a harmadik. A kivételes zenei és technikai felkészültséget igénylő hegedűszólót Ábrahám Márta szólaltatja meg. Míg Beethoven a Hegedűversenyt rövid idő alatt vetette papírra 1806 utolsó hónapjaiban, addig az V. szimfóniával, amelyet 1804- ben kezdett el és 1807–08-ban öntött végleges formába, hosszasan küszködött. „Így zörget a sors az ajtón” – a komponista első életrajzírója, Anton Schindler szerint a mester ezt mondta az első tétel kezdőtémájáról. A sors kopogtatását Kocsis Zoltán inkább a harmadik tétel témájából hallotta ki. Ez a két tétel a sorssal való viaskodás zenéje, míg a második és a negyedik diadalmas hangvételű. A szerkezetileg legösszefogottabb, korszakos jelentőségű Beethoven-szimfónia számos zenei csúcspontja közül a harmadik tételből a negyedikbe átvezető, a semmiből induló, mennyekbe repítő fokozást és a fergeteges, győzedelmes kódát emelhetjük ki.

Ajánló


komédia, két részben Álmos falusi birtok Oroszországban, ahol mindenki szerelmes valakibe, mert nyár…

Nagy bajban van Jim Watt, az egyik jeles londoni brókercég fiatal vezetője. No,…

EROS RAMAZZOTTI ÚJ ALBUMMAL ÚJRA MAGYARORSZÁGON! - Vita Ce N’è World Tour Az…

Ajándékozzon jegy.hu
ajándékutalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Ami a színlapra nem fért ki
Jegy.hu Blog

Beszámolók, érdekességek, interjúk a Jegy.hu programjairól, hogy felkészülten vághasson bele a kikapcsolódásba!

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!