Kesselyák Gergely, aki évek óta a MÁV Szimfonikusok karmestere, különös érdeklődést mutat az orosz zene iránt és szereti ismeretlen művek bemutatásával meglepni hallgatóit. Sosztakovics, a XX. század nagy orosz zeneszerzője, sok drámai mű komponistája nem idegenkedett a cirkusz, a jazz, sőt az operett világától sem.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 6. szerda, 19:00
Műsor
Sosztakovics: Moszkva-Cserjomuski – szvit
Barber: Hegedűverseny
Rahmanyinov: I. szimfónia
Közreműködik
Alexandre Dimcevski (hegedű)
Vezényel
Kesselyák Gergely
Kesselyák Gergely, aki évek óta a MÁV Szimfonikusok karmestere, különös érdeklődést mutat az orosz zene iránt és szereti ismeretlen művek bemutatásával meglepni hallgatóit. Sosztakovics, a XX. század nagy orosz zeneszerzője, sok drámai mű komponistája nem idegenkedett a cirkusz, a jazz, sőt az operett világától sem. Moszkva-Cserjomuski című, 1959-ben komponált operettje egy új lakótelepi ház lakóinak életét mutatja be, megfelel a kor politikai követelményeinek, de finom iróniával is illeti azt. Rahmanyinov I. szimfóniája fiatalkori mű, egy szenvedélyes, ám reménytelen szerelem hatása alatt keletkezett. Sajátossága, hogy az ősi Dies irae téma a mű mindegyik tételében megjelenik, egységbe foglalja a végletesen különböző karakterű részeket. Bemutató előadása sikertelen volt, ami a zeneszerzőt nagyon megviselte. A mű feledésbe merült és csak Rahmanyinov halála után került elő, azóta viszont sokat játsszák és nagyra értékelik. Az est hegedű-szólistája Franciaországban született, ő azonban ízigvérig amerikai zenét játszik: Samuel Barber (1910–1981) 1941-ben bemutatott Hegedűversenyét. A Hegedűverseny lírai és rapszodikus első két tétele után rövid, „perpetuum mobile” jellegű, szinte lejátszhatatlanul nehéz zárótételt írt a szerző, amelyet a mű megrendelője nem is tudott eljátszani. Azóta azért többeknek sikerült…
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
„Az ok, ami miatt a Szerelmes Shakespeare-t az irodalommal foglalkozó kutatók és kritikusok is élvezetesnek találják, nem más, mint hogy a narratíva nagyon öntudatosan játszik el azokkal az életrajzi fantáziákkal, amelyek az idők során Shakespeare köré épültek.” (Adam Hooks)
Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
