„Mozart: az élet maga” – fogalmazott találóan a nagy angol karmester, Sir Colin Davis, jószerint mindannyiunk közös benyomását tömören összefoglalva. Ezt a kivételes tüneményt ünnepli a lassanként hagyományossá váló tavaszi Mozart-nap is: délelőttől egészen késő estig, a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben, a Concerto Budapesttel és nagyszerű vendégeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 10. vasárnap, 12:30
12.30 Solti terem - Mozart-nap 2.
Mozart: B-dúr vonósnégyes, K. 589
Mozart: D-dúr vonósötös, k. 593
Közreműködnek: Szűcs Máté, Engegård Quartet: Arvid Engegård, Alex Robson, Juliet Jopling, Jan Clemens Carlsen
Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr vonósnégyes, K. 589
Mozart 1789 tavaszán két teljes hónapra Németországba (Drezda, Lipcse, Berlin, Potsdam) utazott, nem titkoltan azzal a céllal, hogy felhívja magára a porosz királyi udvar figyelmét. Többek között könnyű zongoraszonáták (Friderika hercegnő számára) és egy vonósnégyessorozat írását tervezte, utóbbit magának a királynak dedikálta volna. A németországi utazás során formálódó ambiciózus tervek közül viszonylag kevés valósult meg, a vonósnégyesek hatos sorozatából például „csak” három mű készült el. Az úgynevezett „Porosz kvartettek” végül mindenféle ajánlás nélkül, nem sokkal Mozart halála után jelentek meg nyomtatában. Haydnt lenyűgözték ezek a darabok, „ha Mozart semmi mást nem írt volna, csak a Requiemet és a vonósnégyeseket, ezek már önmagukban is biztosítanák számára a halhatatlanságot”.
Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr vonósötös, K. 593
A D-dúr vonósötös 1790 decemberében keletkezett, azokban a napokban, amikor Mozart és a Londonba készülő Haydn találkozott Bécsben. A kompozíció – hasonlóan a Porosz kvartettekhez – a zeneszerző halála után, az Esz-dúr kvintettel együtt – jelent meg. Az 1793-as kiadás címlapján a rejtélyes „composto per un Amatore Ongarese” felirat olvasható, azaz a művek egy magyar műkedvelő számára készültek. Magyaros elem nem található egyik darabban sem, és azt sem lehet tudni, hogy ki lehet ez a bizonyos „műkedvelő magyar”. Elképzelhető, hogy puszta félreértés áll az ügy hátterében, a darabot talán az a Johann Tost rendelte Mozarttól, aki egy ideig Haydn zenekarában hegedült Eszterházán. Tost a muzsikusi pályát elhagyva kereskedőnek állt és (különösebb etikai skrupulusok nélkül) zeneművekkel is üzletelt. Egy nehezen igazolható visszaemlékezés szerint Haydn, Tost és Mozart más művek mellett a D-dúr vonósötöst is eljátszotta 1790 decemberében és mindkét zeneszerző brácsázott.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy mit keresnek benne tündérek? Az előadás során erre is fény derül!
Humorral, sok zenével és balkáni hangulattal tarkított vígjáték – Shakespeare egyik legnépszerűbb és így legtöbbet játszott remeke.
MŰSOR: BRAHMS: d-moll zongoraverseny, op. 15 SOSZTAKOVICS: 10. szimfónia, op. 93 Elisabeth Leonskaja zongora Vezényel: Keller András
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
