Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 16. august 2021, 20:30
Szabó Magda: Az ajtó
dráma
A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutató előadása
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes.
Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.
Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Szereplők:
Emerenc......................... Udvaros Dorottya
Molnár Anna................... Söptei Andrea
Professzor...................... Rubold Ödön
Alezredes....................... Tóth László
Polett.............................. Gidró Katalin m.v.
Sutu................................ Szűcs Nelli
A lány Emerenc.............. Martos Hanga e.h.
Unokaöccs...................... Herczegh Péter
Főorvos.......................... Bakos-Kiss Gábor
Brodarics úr.................... Varga József
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet
Díszlettervező: Kiss Beatrix
Dramaturg: Kozma András
Zene: Verebes Ernő
Ügyelő: Lovass Ági
Súgó: Kónya Gabriella
Rendezőasszisztens: Trimmel Ákos
Rendező: Szabó K. István
Bár egészen kicsi kora óta hangszerek között nevelkedett, sokáig nem volt egyértelmű, hogy a zenei pályát választja. A szakralitáshoz máig erősen vonzódó Omar Faruk Tekbilek az egyik legnagyobb hatású török világzenei előadó, aki a Müpa színpadán áprilisban új életre kelti a legnemesebb közel-keleti zenei hagyományokat.
Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé...
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
40 évvel első szegedi előadása után visszatér az István, a király!
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
