Színház

„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”

“A legtöbbször pokol ez a hely, szűk kis tüzes pokol.”

A Fiúk különös tükröt tart elénk, amelyben látjuk a „Macsót”, a „Nárciszt” és a „Herkulest” is, így közelről tanulmányozhatjuk a férfilét alaptípusait. Frenák váltakozva jeleníti meg a sovén gyűlöletet, az ostoba követelőzést, a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt a színpadon.

A Tesztoszteron ironikus és humoros látlelet a nemek közti különbségekről és azonosságokról, frusztrációkról és félelmekről, magunkkal hozott és öntudatlanul is működő családi mintáinkról.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél! Dumas romantikus regényének hősei, a három testőr kalandjai lassan kétszáz éve vívják ki lelkesedésünket.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres angol szerző 1893-ban – eredetileg francia nyelven – bemutatott tragédiája az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, hiszen mint ismert: a címszereplő Heródes Antipász mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kortárs bolgár rendezője viszi színre.

Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít Bélyi uram kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása. Megújul a paplak. Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek. Özvegy Münz Jónásné személyében pedig a városkában fellendül a kereskedelem is..

Dumaszínház est

Bácskai Juli Pszichoszínháza bemutatja Mit képzelsz te rólam? Mért, mit képzelsz- mit képzelek? Bata Éva és Debreczeny Csaba főszereplésével.

A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.

Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.

Ebben a zajos, színes kavalkádban ellenállhatatlanul gabalyodnak a szerelmi szálak.
Az igazi könnyed komédiának, a ragyogó, harsány színekben pompázó Ancona a helyszíne, ahol a tenger azúrja és a napfény örök csillogása a lelkeket is átjárja és a szenvedély és az életöröm dicsőségét hirdeti.

Dumaszínház est

Pásztor Ádám önálló estje

Vitaszínház

Cini-cini muzsika, táncol a kis Zsuzsika, meg a tücsök koma, meg a katica. Csörögnek a kishalak, csattognak a kiskacsák, lovacska nyerít, patkója dalol. Minden, minden muzsikál ebben az apróknak szóló játékban!

A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagy sikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására.

Az irodalmi Nobel-díjas Maurice Maeterlinck lírai szépségű drámájában két kisgyerek indul útnak, hogy megleljék a titokzatos Kék Madarat.

bohózat két felvonásban

Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.

HOGYAN KÉSZÜL EGY ELŐADÁS?
Beszélgetés a rendezővel, a látványtervezőkkel, a dramaturggal, a zenei vezetővel és a koreográfussal. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek egy előadás létrehozásának folyamatába, az előkészületekbe, megismerhetik a díszlet- és jelmezterveket, és azokat a dilemmákat is, amelyekkel az alkotók a próbafolyamat során találkoznak.

A Vaskakas Bábszínház új bemutatója, a FELESEMESE, melynek rendezője Pelsőczy Réka, Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, aki már többször dolgozott a társulattal, ahogy a szövegkönyvet jegyző Solt Róbert dramaturg is.

Rumcájsz, a suszterből lett rabló történetét a mai gyerekek szülei és nagyszülei jól ismerhetik, hisz a cseh mesekönyv főhőséről rajzfilmsorozat is készült, amely Magyarországon is igencsak népszerű volt. Az igazságos bandita, akár Robin Hood, kiáll az elnyomottak és az elesettek mellett. A becsületes zsivány, Rumcájsz tiszta szíve és rendíthetetlen becsületessége mindig győz.

„Útra kelni nem nehéz, Nem kell más, csak egy kis ész. Aztán egyik kaland jöhet majd a másik után, Jaj, ne nézz ily bután!”

A „leporelló képeskönyvek” technikáján alapuló, Henri Rousseau-t idéző festői dzsungelvilág megidézése élőzenével.

Korosztály: 3+

Az előadás hossza: 45 perc

Zenés bábelőadás

9-11 éveseknek // 70 perc szünet nélkül.
Egy darab a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképpen pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…

verses-zenés mesejáték

Ajánlott 6 éves kortól!

zenés mesejáték

"Mert Németországban minden éjszakát végigsírtam, annyira hiányzott innen minden."

 

Audio-séta 14 éves kortól