Fehér Szarvas
Ismerje meg a '20-as évek Magyarországát. A színdarab az utolsó
koronázott magyar király, IV. Károly hazatérését, és az ezt övező
szervezkedéseket mutatja be.
több...
Jegyvásárlás
Zilahy Lajos “A fehér szarvas” című drámáját átdolgozta Andrási Attila.
Témája azon sorsok lendületes ütközése, amelyek – a múlt század húszas éveiben a Kárpát-medencében, a trianoni kataklizmát követő felfordulás és a csonka nemzetállam konszolidációja idején – lentről foggal, körömmel törnek utat maguknak felfelé, fentről bénultan zuhannak. Közben az elcsatolt területekről menekül a magyarság meghatározó rétege, kialakulóban a bethleni konszolidált kapitalizmus, Sopron körül önkéntesek harcolnak, a király visszatér, majd Budaörsnél megáll. A világ, amely volt, végleg letűnik.
Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott Királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.
Háttérben az elszakított magyarság vesszőfutásának kezdete jogfosztottságának első napjaiban, valamint a Székesfőváros megfeszítettsége Királya és Kormányzója között. Előtérben az összeomlás körhintája, amely véletlenszerűen taszít méltót a sárba, és repíti az alantast akár magas méltóságra.
Mindez az akkor frissen balkanizált Közép-Európában, amely a birodalmi létből gyarmati alárendeltségbe tart. Ádáz küzdelem a „Boldog Békeidők” továbbálmodói és az új helyzet haszonélvezői között.
Nagy Magyar Királyság vagy kisebb nemzetállam? Hogyan lehet akkor is embernek, magyarnak maradni, ha a becsület és a tisztelet értékét arra méltatlanok a távol ködébe taszítanák, s életünkön kopogtatás nélkül masírozik át a megfélemlítés, a terror, bizalmunkat meglopják, arcul köpik, s szégyentelen rágalmak szövevényes hálójában fuldokolva próbálunk azonosnak lenni korábbi önmagunkkal? Merjük-e hinni, hogy van, amit nem vehetnek el tőlünk, mert bennünk, általunk él tovább?
Karakán László, egy elveszejteni kívánt, dicső kor utolsó fehér szarvasainak egyike, a Katonai Mária Terézia Rend kitüntetett tisztje megpróbáltatásain keresztül valós képet kapunk a 20-as évek elejének magyar viszonyairól s példát bátorságból, hitből, emberségből, hazaszeretetből és szerelemből.
Szereplők:
Karakán László – Szabó Sipos Barnabás
Irma, a felesége – Szemerédi Bernadett
Dorottya/Adél – Stelly Zsófia
Géza – Széplaky Géza
A Király titkára – Dóczy Péter
Lehár – Füredi Krisztián
Fáni – Jónás Gabriella
Ezredes/Villanyszerelő – Krizsik Alfonz
Főhadnagy – Molnár Zoltán
Rendezte: Andrási Attila
Jelmez: Harák Judit
Díszlet: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Ajánló
Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság Vígjáték két felvonásban Az előadás hossza: 2ó…
A Vági Bence által rendezett előadás az emberiség gyökereit, az ember és anyaföld…
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv,…