Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2019. Mai 7. Dienstag, 19:30
Műsor:
Oláh Kálmán: Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band /
Andrew Lloyd Webber: Requiem
Közreműködik:
Miklósa Erika – szoprán /
László Boldizsár – tenor /
Oláh Kálmán – zongora /
Balázs Elemér – dob /
Barcza Horváth József – bőgő /
Bacsó Kristóf – szaxofon /
Dés András – ütőhangszer /
Lautitia Gyermekkar tagjai /
Kodály Kórus Debrecen /
Kodály Filharmonikusok Debrecen /
Vezényel: Kovács László
Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. Számos elismerése és kitüntetése közül a legjelentősebb a Thelonious Monk Nemzetközi Jazz Zeneszerzői Verseny 2006-ban elnyert nagydíja. Concerto for Jazz Orchestra című kompozícióját 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra előadásában. Ennek a műnek az átdolgozása a Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band, mely először 2006-ban került közönség elé, a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével. Azóta több helyszínen is nagy sikert aratott a darab, főleg újdonságával meghódítva a közönséget. A kritika is elismerően írt Oláh Kálmán concertójáról, „igazán eredeti kompozíciónak” nevezve azt, melyben Bartók illetve Stravinsky dallam- és harmóniavilága nyer egyedi, friss újraértelmezést.
Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák, az Evita világsikerű szerzője – a rockopera műfajának fejedelme – 1985-ben meghökkentő új darabbal állt a közönség elé. Nagyszabású gyászmisét, requiemet komponált, melynek liturgikus és klasszikus zenei gyökerei évszázadokra vezethetők vissza. Webbert a hattételes, félóra időtartamú Requiem megírására két esemény késztette. Édesapjának 1982-ben bekövetkezett halála, illetve egy újsághír a New York Times-ból egy kambodzsai fiú tragédiájáról. Az egyházzenének egyébként fontos szerepe volt Webber zenei fejlődésében, korábban is komponált kisebb szakrális darabokat. A Requiemet a hagyományos latin szövegre írta, melyben a vegyeskar és zenekar mellett szoprán, tenor és fiúszoprán szólistát alkalmaz. Hangvételében ötvöződnek a klasszikus hagyományok a popzenére jellemző dallamfordulatokkal és egyszerűbb formai megoldásokkal. „Nem tudom, milyen helyet foglal majd el művem a mai zenében, de számomra összes szerzeményeim közül ez a legszemélyesebb.” – nyilatkozta Webber az ősbemutatót követően.
A mostani előadásban közreműködő Kodály Kórust szoros kapcsolat fűzi Webber Requiemjéhez. Nem csupán azért, mert az eltelt harminc év során többször is alkalmuk volt előadni a darabot. Büszkék lehetünk rá, hogy az ősbemutató után két évvel – 1987 júliusában – a Requiem Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lezajlott hazai premierjének is részese volt kiváló énekkarunk. London után a magyar fővárosban szólalt meg Európában először Webber Grammy-díjas Requiemje.
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több millió nézőt vonzott szerte a világon a kultikussá vált vámpírparódia. Budapesten, 17 év után tovább folytatódik a különleges, fanyar humorú, látványos, szórakoztató, varázslatos musical sikertörténete.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és…
Az előadás ízelítőt ad a harmincas évek diktatúrájából az egyes emberek sorsán keresztül. A sztálini diktatúrában a Sátánhoz is jobb…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
