A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 26. September 2020 19:00
A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: JÁNOS VITÉZ
daljáték
Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
„Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."
(Részlet Székely György tanulmányából)
JÁNOS VITÉZ, KUKORICA JANCSI: TÖRÖK TAMÁS
ILUSKA: MISURÁK TÜNDE
BAGÓ: BARANYI PÉTER
A GONOSZ MOSTOHA: SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
FRANCIA KIRÁLY: REITER ZOLTÁN
FRANCIA KIRÁLYLÁNY: NAGY SZILVIA
BARTOLO, UDVARI TUDÓS: FEHÉR ISTVÁN
STRÁZSAMESTER: VOKÓ JÁNOS
CSŐSZ: BALOGH ANDRÁS
GAZDA: LISZTÓCZKI PÉTER
Zenekar
GGTánc Eger:
EMŐDI ATTILA, GIOELE DEL SANTO, KELEMEN DOROTTYA
NOVÁK LAURA, PLITA MÁRK, ROVÓ VIRÁG
TÓTH KAROLINA, TÖRTELI NADIN
Díszlet: LACZÓ HENRIETTE
Jelmez: LACZÓ HENRIETTE
Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN
Korrepetitor: MARÍK ERZSÉBET
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas Érdemes művész
Társkoreográfus: EMŐDI ATTILA
Koreográfusasszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező: HALASI IMRE Jászai-díjas Érdemes művész
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
