Márai Sándor: Hallgatni akartam
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című művéből.
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című művéből.
„Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel abban a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti.”
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai. 2013-ig csupán az író hagyatékában volt olvasható, majd a Helikon Kiadó gondozásában, az életmű kiadás részeként jelent meg. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza megrendítő felidézésében.
Előadja: Hegedűs D. Géza
Színpadra alkalmazta: B. Török Fruzsina
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Zene: Tallér Zsófia
Rendezőasszisztens: Szládek Kata
Rendező: Marton László
Az előadás hossza: 90 perc
Synge kétségtelenül a modern ír dráma atyja. Fergeteges, fekete humorú komédiája valójában hihetetlenül pontos korrajz, és egyben megrendítő, költői mű.
Huszka Jenő történelmi ihletésű nagyoperettjét a fordulatos sorsú asszony, Lebstück Mária igaz története ihlette, aki az 1848-ban bécsi forradalom kitörésekor…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.