Közreműködik:
Kaczander Orsolya (fuvola), Keller András (hegedű), Homoky Gábor (brácsa), Takács Ákos (cselló) Keller Quartet, Szűcs Máté (brácsa)
több...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 1. vasárnap, 17:30
Mozart-nap 6.: C-dúr fuvolanégyes és G-moll vonósötös
Mozart: C-dúr fuvolanégyes, K. 285/b
Közreműködik: Kaczander Orsolya (fuvola), Keller András (hegedű), Homoky Gábor (brácsa), Takács Ákos (cselló)
Mozart: g-moll vonósötös K.516
Közreműködik: Keller Quartet, Szűcs Máté (brácsa)
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr fuvolanégyes, K 171/285b
1777 őszén Mozart, édesanyja társaságában Párizsba indult. Az utazást hosszabb időre megszakították, hogy a korszak zenei szempontból egyik legizgalmasabb városában, Mannheimban időzzenek. Mozart itt fontos szakmai és baráti kapcsolatokra tett szert, a város mind zeneszerzői, mind érzelmi életében alapvető változások forrása lett; itt ismerkedett meg Ferdinand Dejean úrral. Az amatőr muzsikus több darabot is rendelt tőle, fuvolaversenyeket, illetve fuvolás kamaraműveket. Mozart három fuvolanégyes megírását vállalta, a sorozat harmadik tagjával, a C-dúr fuvolanégyessel azonban nem biztos, hogy a mannheimi hónapokban, legkésőbb 1778-ban el is készült. A darab kézirata nem őrződött meg, néhány vázlata igen, ám ezek olyan papíron (illetve olyan művek társaságában) maradtak fenn, melyek későbbi keletkezést valószínűsítenek. A variációs formájú második tétel a Gran partita néven ismert fúvósszerenád hatodik tételével azonos, s akár azt is feltételezhetjük, hogy a Fuvolanégyes variációs tétele született később.
Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll vonósötös, K 516
Az 1787 és 1791 között komponált kvintettekkel, köztük a g-moll vonósötössel, Mozart (1756-1791) a kamarazene csúcsaira érkezett. A kvintett, részben a drámai intonációt hordozó g-moll hangnem miatt, számos „költői magyarázatot” szült. „Úgyszólván minden Mozart-könyv megkísérelte, hogy a hasonlatok nyelvén közelítsen a darab tartalmának megragadásához, magyarázatához vagy megfejtéséhez. Melankóliáról, depresszióról, pesszimizmusról esik szó bennük; a magányos ember imájáról, Getshemane kertjéről, reménytelen tragikumról; s aztán – a fináléra utalva – a szenvedés legyőzéséről és a derű győzelméről. Hagyjuk nyitva a kérdést, hogy mennyiben járulnak hozzá ezek a képek, hasonlatok és magyarázatok a darab megértéséhez…” – írja Ernst Hess.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.”
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Vujity Tvrtko új estje rengeteg kalanddal, hatalmas optimizmussal és motivációval, valamint a legyőzhetetlenség erejével. Egy világgá ment riporter elképesztő élete…
Midnight Cowboy amerikai filmdráma, 109 perc, 1969 angol nyelven, magyar felirattal
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
