A szezon egyik legszínesebb koncertje igazi szenzációnak ígérkezik. A humor és játékosság mellett lesz mély dráma is, szólistaként pedig a hegedűs világot provokatívan felforgató Patricia Kopatchinskaja lép színpadra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 21. szombat, 19:45
Patricia Kopatchinskaja (hegedű) • Vezényel: Fischer Iván
Műsor:
Richard Strauss: A rózsalovag – 1. keringősorozat
Jean Sibelius: d-moll hegedűverseny, Op. 47
Gustav Mahler: Adagio a 10. (Fisz-dúr) szimfóniából
Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei
A szezon egyik legszínesebb koncertje igazi szenzációnak ígérkezik. A humor és játékosság mellett lesz mély dráma is, szólistaként pedig a hegedűs világot provokatívan felforgató Patricia Kopatchinskaja lép színpadra.
„A nyitó Rózsalovag-keringősorozat sodró derűje felvillantotta az együttes összes értékét” – írta egy kritikus a BFZ egyik korábbi előadásáról. Richard Strauss saját operájából készített válogatása, amely szünet nélkül fűzi koncertdarabbá A rózsalovag keringőzenéit, varázslatos hangszerelése révén jutalomjáték a zenekar valamennyi szólamának.
Jean Sibelius egyetlen versenyműve a dallamok terén nyújt hasonló változatosságot. „Csodálatos témáim vannak a hegedűversenyhez” – írta a szerző készülő művéhez, amelynek átdolgozott, ma ismert változatát épp Strauss vezényelte először. A hegedűsnek készülő Sibelius pontosan ismerte a hangszert, így a zeneirodalom egyik legkényelmesebb, ugyanakkor legnehezebb szólóját írta meg. Az est hegedűse, Patricia Kopatchinskaja Fischer Iván szavaival élve „vállalkozó kedvű, izgalmas nő hallatlan fantáziával”. A Bachtrack szerint képtelen unalmasan játszani, a Berner Zeitung egyszerűen csak „Madame 150 százaléknak” nevezi.
A szünet után a kilencedik szimfóniák átkától rettegő Gustav Mahler befejezetlen 10. szimfóniájának első tétele szólal meg. A végig megírt Adagio, amely A rózsalovaggal egy évben, 1911-ben született, a 9. szimfónia meditatív, tragikus hangvételét folytatja: egyfajta hattyúdal.
Végül Till Eulenspiegel, a német mesevilágból származó csínytevő sorsáról is megemlékezünk, ahogyan Strauss tette szimfonikus költeményében. A rondóformába rendezett, össze nem függő kalandokat két félreismerhetetlen Till-motívum köti össze, amelyek a főhős halála után is megszólalnak, azt sejtetve: a polgárpukkasztás örök.
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
