Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, April 30 2024 7:00PM
„Én magának zsidó vagyok?”
Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket.
„Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség.
„Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok... Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő.
Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus. Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal.
Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon?
Auschwitzot meg lehet pénzben váltani?
A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is.
Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada.
Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója.
A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.
A Fórum Színház és a Szentendrei Teátrum koprodukciós előadása.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Kocsmaária sok nevetéssel és sírással.
Dumaszínház est
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
